Képeslapok
Az alábbi három képen Kézdivásárhely főterének részlete látható, ugyanazokkal az épületekkel. A képeken látható épületek egyikében régóta a “családi bolt” üzemelt. Emlékül tehát…
Az első kép
Az első képen 1909-ben látható az üzlet, az öreg Dávid Antal, ükapám nevével a táblán. A képeslapot a Hungaricana adatbázisában találtam.
Álljon itt egy jelenet a szerző nagyapjának, Dávid Antal Iván író, újságíró önéletrajz írásának első oldaláról, ahol saját születéséről ír. A részletben szereplő nagyapa Dávid Antal kereskedő, a fenti képen látható üzlet tulajdonosa.
1913 július 30-án tűző napsütésben fürdött Kézdivásárhely Főtere. Nagyapám a boltja ajtajában állt, zsebkendővel törülgette verítékező homlokát. A piacon már senki sem járt, csak egy-két kofa árult gyümölcsöt, cukorkát, szekerek ballagtak a Kanta felé. Egy cselédleány állott meg nagyapám előtt.
– Tekintetes úr instálom, tessék jönni, azt izente az ügyvéd úr.
– Minek menjek, te?
– Mert most már születik! — kapta fel a hangját a leány, s elfutott a János doktorék háza felé.
Nagyapám beszólt a boltba.
– Mindjárt visszajövök Richárd úr!
– Csak menjen, Antal úr, vége a forgalomnak.
Nagyapám befordult Gruber ékszerészhez és kiválasztott egy kicsi, gyémánt fülbevalót.
– Az unokámnak…
– Már megszületett?
– Még nem.
– Honnan tetszik tudni, hogy leányka lesz?
– Sehonnan. De ha mégis fiú lenne, ugye visszaveszik?
Másfél óra múlva tánclépésekkel nyitott be az ékszerészhez.
– Fiú született, Gruberné lelkem!
A második kép
A második képen az üzlet 1943-ban látható, akkor már az 1930-ban elhunyt Dávid Antal négy fia közül a legfiatalabb, Dávid Dezső neve áll a táblán, ő vette át a boltot “Anti bácsi” halála után.
A harmadik kép
Az üzlet épülete 2015. augusztusában. A családnak már nincs köze hozzá, mégis szívet melengető volt ott lenni. A bolt előtti téren, az úton ott jártak sokan, sok évig, sok évvel ezelőtt azok az emberek, akiknek az élete akkor “sima” hétköznap volt, mára pedig, - legalábbis nekem- történelem. Vagy inkább Történelem?…
